Lovagi tornák és középkori forgatag

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok középkori Visegrád, a gazdag királyi város fénykorának hangulatát, Károly Róbert és Nagy Lajos királyok uralkodásának idejét eleveníti fel Lovagi tornákkal, mesterség-bemutatókkal, előadásokkal és középkori vásári forgataggal.

A történelmi hűség következetes és szigorú betartásával a Palotajátékok nemcsak méreteiben, hanem egyediségével is Magyarország egyik legjelentősebb ilyen jellegű rendezvényének számít. A programsorozaton több mint ezer, korhű ruhába öltözött kosztümös szereplő vesz részt. 

Királyi menet 

A fesztivál minden napján délelőtt királyi menet indul a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben látható a cseh király és fia a morva őrgróf bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A királyok útján több száz vitéz, apród és vásári komédiás követi őket a nagyszámú vendégsereg, utcai árus, középkori műhely és vendéglátók tömegén keresztül. Ezzel kezdetét veszi a feledhetetlen nap, a látványosságok események áradata.  

Lovagi tornák

A palota udvarán kialakított pályán naponta többször másfél órás lovagi tornát nézhet végig a közönség. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A torna során idegen lovagok, csehek, lengyelek, bajorok, olaszok küzdenek meg egymással, valamint a magyar Szent György lovagrend tagjaival. A tornákon lovas és gyalogos fegyverforgatók harca; kard, lándzsa, csatacsillag bevetése láthatóak a folyamatos párbaj és csata jelenetekben, valamint íjászok, királyi solymászok, gyönyörű udvarhölgyek, számszeríjászok, itáliai zászlósok versengése és lovasbemutatók tekinthetőek meg.

Külön műsorszám a Lovagi hétpróba és a Toldi verseny.

Középkori vásár és forgatag 

A palotajátékokhoz kapcsolódó, a középkori vásárok hangulatát idéző kísérőrendezvények ingyenesek. A királyi palota előtt található Fő utcában a régvolt mesterségek művelői mutatják be és árulják termékeiket. Játszóház és kézműves foglalkozások is várják a gyerekeket, míg a parkszínpadon bábelőadások, vásári komédiások, mutatványosok, táncbemutatók, régi zenei koncertek szórakoztatják a látogatókat. A XIV-XV. századi korhű katonai táborban a lovaglást, az íjászatot és a lándzsavetést próbálhatják ki az érdeklődők.

• Vegyél részt a forgatagban: középkori vásár, komédiások, játszóház
• Lesd el a titkaikat: lovagi tábor, középkori mesterségek, középkori kikötő
• Próbáld ki: íjászat, lándzsavetés, csatacsillag dobás
• Csodáld meg őket: mesemondók, színház, bábszínház, zene, tánc

A helyi, hazai és külföldi szereplőket a
visegrádi Szent György Lovagrendszervezi.
www.szentgyorgy-lovagrend.hu

KAPCSOLÓDÓ KÉPEK

VISEGRÁD

Visegrád - az ezeréves város

Visegrád több, mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye. A Dunakanyar szívében elterülő város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaik erődöt emeltek itt, a mai Sibrik-domb területén. A XXI. században a híres Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező csodás erdőség pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett. Látogasson el városunkba, és kísérje figyelemmel programjainkat az eseménynaptárban és az aktualitások között! 

  

    Visegrád az élő középkor városa, ahol ma is intőn vigyáz ránk régmúlt királyaink szelleme, és ahol a Duna csendje, a palota zenéje, a lovagi tornák izgalma, az erdő örök ünnepe kiemel az önmagáról megfeledkezett világból. Visegrádot a múlt és a természet szerves együttélése teszi nemzeti történelmünk különleges emlékhelyévé és a Dunakanyar Európa-szerte ismert idegenforgalmi centrumává.   

     Őszintén reméljük, hogy az ezeréves város kitörölhetetlen emlékeket hagy minden vendégünkben. Szeretettel várunk mindenkit rendezvényeinken Visegrád millenniumi gondolatainak jegyében:   

      „Az ezeréves Visegrád sokkal több, mint egy évforduló, történelmi évszám. Egy közösség által kiérlelt, megfogalmazott gondolat, amely egy Duna menti kisváros azonosság- és összetartozás-tudatának, hagyományvállalásának a kifejezője. Felvállalása a történelmi múltnak és a természeti környezet által ránk hagyott, életünket meghatározó térnek. Az ezeréves Visegrád megfogalmazása, kifejezője az évezred alatt itt éltek emlékezetének, és a helyi polgárok összetartozás-tudatának.
     Benne foglaltatik az ezeréves Visegrád gondolatába a neolit kor emberének Lepencén talált agyag istenszobrától, a császárokat imitáló római szoborfejekig, a főesperesi templom töredékességében is egyetemes esztétikai értéket hordozó emberarcos freskótöredékeitől, a Szent András monostor honfoglalás kori motívumkincsre emlékeztetető díszítéssel ellátott művészi faragványaitól, Anjou királyaink korának mindennapjait megörökítő, figurális díszű csempékből felépített, könnyedségükben is katedrálisként magasodó cserépkályha alkotásaitól Zsigmond európai hírű palotájának monumentális kútjain, Mátyás korának átszellemült arcú puttószobrain keresztül, a vörösmárványba álmodott Visegrádi Madonnáig, a 18. században betelepülő németajkú lakosság mélyen megélt vallásosságának művészi tárgyaitól: medalionoktól, kegyérméktől, megsárgult gót betűs imakönyveitől a visegrádi temető neogót német feliratos sírköveitől a 19. században újra felfedezett, Visegrádot, mint a dicső régmúlt jelképeként ábrázoló festményekig minden, ami örök és emberi. Része az 1000 éves Visegrádnak Kisfaludy, Petőfi, Arany János és Áprily ránk vonatkozó minden sora és maghatározó része a ma itt alkotó művészek munkássága.
      Büszkén mondhatjuk, hogy részei, örökösei, folytatói vagyunk múltunknak, az ezeréves Visegrádnak.”